A cukorbetegség fogalma
A cukorbetegség az inzulin hiánya vagy csökkent termelődése miatt kialakuló összetett anyagcserezavar, melyben a szénhidrát-anyagcsere zavara mellé a fehérje- és a zsíranyagcsere zavara is társul. Legjellemzőbb tünete a vércukorszint megemelkedése.
A cukorbetegség felosztása
Két alaptípusát különböztetjük meg, az 1-es és 2-es típusú cukorbetegséget. Az 1-es típusú cukorbetegség elsősorban gyermek és ifjúkorban alakul ki, legtöbbször viharos tünetekkel. A szervezet nem termel inzulint, ezért a betegnek feltétlenül inzulin injekcióra van szüksége. A 2-es típusú cukorbetegség főként felnőttkorban jelentkezik, de tizenévesek körében is egyre gyakrabban találkozunk vele. E betegség kialakulásáért nagyrészt a külső környezeti tényezők a felelősek.
Ezek: helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód és a kettő eredményeként jelentkező kövérség. A rendellenesség abból adódik, hogy a szervezet nem tud elegendő inzulin termelni, vagy az inzulin nem tudja hatását megfelelően kifejteni. Ennél a típusnál főleg testmozgással, diétával és vércukorszintet csökkentő tabletták alkalmazásával lehet a vércukorszintet a kívánt szinten tartani.
A cukorbetegség étrendje
Szeretnénk, ha minél több cukorbeteg számára világossá válna, hogy a korszerű diabéteszes étrend ma már gyakorlatilag teljes mértékben megegyezik azzal, amit egészséges táplálkozásként tartunk számon. A továbbiakban ennek megismerésében és gyakorlati megvalósításában kívánunk segítséget nyújtani.
Az étrendi kezelés célja
- ideális testsúly elérése és megtartása
- közel normális vércukorszintnek és vérzsírszintnek elérése
- magas és alacsony vércukorértékek elkerülése
- szövődmények kialakulásának megelőzése illetve késleltetése
Az étrendi kezelés főbb szempontjai
- egyénre szabott energia-bevitel
- gyakori kisebb étkezések (5-6/nap), étkezési ritmus kialakítása, a tápanyagbevitel és a terápia összehangolása
- a fehérje- zsír-szénhidrát energia %-os aránya megfelel az egészségeseknek javasolt 15-30-55%-os megosztással
- étrend koleszterin tartalma 250-300 mg
- rost gazdag
- lassú és gyors szénhidrátok megfelelő alkalmazása
- vitaminok, nyomelemek, ásványi sók
Mindezek elsajátítása megoldhatatlan a tápanyagtáblázat használata nélkül. Kezdeti időszakban célszerű vezetni diétás naplót, mérésekkel és számolásokkal kialakítani az étrend összeállításában szerzett rutint.
Az étrend energiatartalma
A normál súlyú cukorbeteg étrendjének energiatartalma annyi legyen, amennyit a testsúlyának, fizikai állapotának, munkaképességének fenntartására igényel.
A testsúlyfelesleggel rendelkezők részére az elhízás mértékétől függően az étrend energiaszegény. Általában célszerű az 140-1600 kalória tartalmú fogyókúra tartása, de szüksége esetén a kezelőorvos elrendelhet ennél szigorúbb 1000-1200 kalóriájú étrendet is. A fogyókúra esetén is az egészségeseknek javasolt irányelvek a mértékadók, mennyiségileg korlátozva. Gyakori hiba, hogy csak az orvos által megállapított szénhidrát mennyiségekre figyelnek, az étrend energiatartalmát figyelmen kívül hagyva. Pedig pl. 180 g szénhidrát tartalmú étrendet lehet 1300 kalóriával, de akár 500 kalóriával is összeállítani. Testsúlyfelesleggel rendelkezőknek párhuzamosan kell figyelni az étrend szénhidrát és energiatartalmára.
Étkezések gyakorisága
A napi kalória és ezen belül a szénhidrát mennyiséget 5-6, esetleg még ennél is kisebb étkezésre érdemes elosztani nagyobb vércukor ingadozások elkerülésére. Ajánlatos, hogy az étkezések kb. 2,5-3 óránként kövessék egymást. Az étkezés fogalma itt azt jelenti, hogy minden olyan étel (pl. gyümölcsök) vagy ital is (tej, gyümölcslé) amely energiát ad a szervezetnek, étkezésnek számít. Egészséges emberek általában csak azt számítják étkezésnek, amit megterített asztal mellett fogyasztanak el.
Az étkezéseknél elfogyasztott szénhidrát mennyisége nem egyforma. Mivel az inzulinérzékenység napszakos ingadozást mutat, étkezések közül „legbőségesebb” az ebéd, ezt követi a vacsora, s főétkezések közül a legkisebb szénhidrát tartalmú a reggeli. A közti étkezések általában 15-20 g mennyiséget tartalmaznak. Az inzulinnal kezelt cukorbetegeknél nagyon fontos, hogy az első étkezés a reggeli inzulin beadásához igazodjon. Az utóvacsora megfelelő időben való elfogyasztására is célszerű odafigyelni. Fokozott fizikai igénybevétel esetén esetleg plusz étkezés beiktatására lehet szükség az étkezések közti idő lerövidítésével 1,5-2 órára.
Az étrend tápanyag összetétele
Az étrenden belül a fehérje- és zsír aránya megfelel az egészségeseknek javasolt mennyiséggel; tehát a diéta zsírszegény és fehérjében relatíve „korlátozott”.
A fehérjék korlátozása nem fehérjeszegénységet jelent, hanem a szervezet számára szükséges fehérje bevitelt, de nem többet. A többlet fehérje ugyanis energia és zsír többletet is jelent, mely kedvezőtlenül alakítja az étrend tápanyag összetételét. A veseszövődmény kialakulását gyorsítja.
A zsírszegény, mint az egészségeseknél is, érrendszeri problémák megelőzésének egyik eszköze. Azoknál pedig, akiknél ilyen problémák fennállnak, fontos, hogy állapotuk tovább ne romoljon. A zsiradék szegénység-fogyókúra esetén- az energia megszorítás egyik lehetősége is.
Fontos a zsiradékfogyasztáson belül az állati zsiradékok kerülése. Mivel az álalti eredetű élelmiszerek tartalmazzák a koleszterint, ezért ezek kerülésével a vér koleszterin szint is mérsékelhető. Azoknál, akiknek a vér koleszterin tartalma még normális, inkább megelőző jellegű a megszorítás. Tekintve, hogy a magyar néptáplálkozás koleszterin bevitele közel kétszerese az ajánlott mennységnek, a normál bevitel fogyasztása igen csak kimeríti a diétázás fogalmát.
Jó tudni, hogy amíg a napi ajánlott koleszterin bevitel 250-300 mg, 1 db tojás sárga már 250 mg koleszterint tartalmaz, a belsőségekből 10 dkg mennyiség pedig többet, mint az egész napi bevitel. A zsírosabb húsok, sajtok, felvágottak, szalonnafélék 100 mg körülikoleszterint tartalmaznak.
A tudomány jelenlegi állása szerint a cukorbetegek étrendje szénhidrátban gazdag kell, hogy legyen. Persze a szénhidrátgazdagság nem a magyar fogalom szerinti tészta, fehérliszt és kenyérfogyasztás bőségét jelenti, hanem rostos gabonatermékeket, zöldséget, főzeléket és gyümölcsöt.
A szénhidrátokat az alábbi módon csoportosítjuk
Egyszerű cukrok:
- Monoszaharidok, amilyen a szőlőcukor (glükóz), amely a gyümölcsökben és a mézben található, valamint a gyümölcscukor (fruktóz), ami főként a gyümölcsökben fordul elő.
- Diszaharidok, amilyen a répacukor (szacharóz)- ez a kristály-, kocka- és porcukor; a tejcukor (laktóz), amely a tejben- és tejtermékekben fordul elő, valamint a malátacukor (maltóz), amely a sörben és a malátakávéban lelhető fel.
Összetett cukrok: (vagy poliszaharidok)
- Keményítő, amely szőlőcukorrá bomlik le az emésztőrendszerben. Főleg a búzalisztben (kenyér, pékáru, tésztafélék), burgonyában, rizsben, kukoricában, szójában, hüvelyesekben és kisebb mértékben, a zöldségfélékben meg a salátákban található. A búzakeményítőnek két változata ismeretes: az egyik az amilóz, ami elsősorban a durum búza (teljes kiőrlésű) lisztjében van, s amely lassan, elhúzódóan emeli a vércukorszintet (belőle készül a spagetti és makaróni, barna- és félbarna kenyér), a másik pedig az amilopektin, amely a legtöbb hazai kenyérben és tésztafélében megtalálható, s igen gyorsan emeli a vércukorszintet.
- Növényi rostok, amelyek az emberi szervezet számára nem emészthető szénhidrátokból állnak – ilyen a cellulóz (korpában, zöldségekben, mákban, száraz hüvelyesekben fordul elő), vagy a pektin (gyümölcsökben). Minél több növényi rostot tartalmaz az étrend, annál elhúzódóbb a vércukorszint emelő hatása. További előnyük még, hogy mérséklik zsírok felszívódását, csökkentik a koleszterinszintet, laktató hatásúak. Megfelelő rostbevitel mellett a kellő mennyiségű folyadékbevitel is fontos, különben nem tudják kifejteni jótékony hatásukat.
Az ételek szénhidrát tartalmukon túl különböző mértékben emelik a vércukorszintet. Ezt hívják az ételek glikémiás indexének. A glikémiás index (GI) azt fejezi ki százalékban, hogy a vizsgált szénhidrát milyen mértékű étkezés utáni vércukoremelő hatással rendelkezik a szőlőcukor vércukoremelő hatásához képest.
Cukorbeteg diétában célszerű kerülnie a nagy glikémiás indexű élelmiszereket, és előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a kis glikémiás indexű csoportokba tartoznak.
(Magas glikémiás indexű ételek: GI> 70; közepes glikémiás indexű ételek: GI 55-69; alacsony glikémiás indexű ételek: GI <55.)
Néhány élelmi anyag és élelmiszer glikémiás indexe:
90-100% malátacukor, burgonyapehely, főtt burgonya, gabonapehely (nem az „eredeti” szétlapított gabonamag!), kukoricapehely, rizspehely, minden cukros italféleség
70-90% fehér- és félbarna kenyér, zsemle, kifli, Abonett, ostyák, kétszersültek, sós sütemények, keksz, kalács (finomra őrölt lisztet tartalmazók), édes müzli, pudingpor, tejberizs, zacskós-előfőzött rizs, fehérliszt, főtt tésztafélék (kivéve a durumtészták!, spagetti, makaróni) – a magas amelopektin-tartalom miatt, szőlő, banán, mangó, datolya, füge, papaya, görögdinnye, sárgarépa, fehérrépa, karalábé (gyökérzöldségek – kivéve hagyma, retek), sütőtök
50-70% zabpehely (egész, szétlapított mag), kukorica, főtt rizs (Basmati indiai rizs, barnarizs), fekete kenyér, barna kenyér, zöldbanán, natúr (cukrozatlan) gyümölcslé, étcsokoládé
30-50% tej, joghurt, kefir, legtöbb hazai gyümölcs – alma, körte, barack, cseresznye, meggy, eper, málna, szeder (közép magvas- és csonthéjas fajták, apró magvasok), narancs, grapefruit, mandarin, ananász, citrom (magas savtartalmú citrusfélék) durumtészták (spagetti félkeményre-, Olaszosra főzve) – magas amilóztartalom miatt
30% alatti fruktóz, szorbit, lencse, szárazbab, sárgaborsó, borsó, szójabab, olajos magvak, korpás müzli, zöldbab, articsóka, cukkíni, brokkoli, padlizsán, karfiol, nyári tök, kelbimbó, cékla, paradicsom (színes főzelékek, föld felett növők), zöld levesek, hagyma.
Van egy ún. „Szénhidrát-mentes” csoport (általában a 3g/100g szénhidrát tartalmúak): búza- és gabona csírák, zöldpaprika és pritamin, kínai kel, zöldszárú zeller (szára!), uborka, leveles saláták, spenót, gombafélék (kivéve a laskagombát), sóska, retek, cikória, spárga, mángold.
Talán túl részletesnek találja az eddig olvasottakat, de azért tartjuk fontosnak mindezt áttekinteni, mert a szénhidrátok viselkedése, vércukoremelő hatása és ennek időbeli lefolyása (lassan emeli vagy gyorsan) a cukorbeteg étrend talán legfontosabb része. Hiszen a nagy vércukor-ingadozások (így a kedvezőtlen vércukor-szabályozás) következménye lehet még- a cukorbetegségen túl – a teljesítmény csökkenése (szellemi is!), az elhízás, a magas vérnyomás, a gyenge immunrendszer, a szív- és keringési betegségek, a lehetetlen fogyás.
A glikémiás indexet befolyásoló tényezők:
Ha egy kicsit több időt szán a fenti csoportosítás tanulmányozására, biztosan megérti majd a következő összefüggéseket is.
A vércukorszintet emelő hatás gyorsasága az alábbi tényezőktől függ:
- a szénhidrát fajtájától: az amilopektint tartalmazó gabonafélék gyorsan lebomlanak (legtöbb hazai kenyér- és tésztaféle),
- a halmazállapottól: a szilárd táplálékok lassabban jutnak át a gyomron, míg a vízben oldott cukor igen gyorsan,
- az étel zsír és fehérjetartalmától: a zsírok és fehérjék emésztése időigényes folyamat, ezért, ha szénhidráttal együtt fogyasztja őket, a cukrok is lassabban szívódnak fel
- az ételkészítése módjától: a pelyhesített, erősen főzött, felaprított, reszelt, turmixolt, centrifugázott, élelmiszerekben levő szénhidrátok gyorsabban emésztődik meg, mint a nyers vagy enyhén párolt élelmiszerben lévő (ezért van az, hogy a kedvező Glikémiás indexű durumtészta elveszti jó tulajdonságát, ha puhára főzi),
- a rosttartalomtól: nagy rosttartalmú zöldségek, hüvelyese, teljes kiőrlésű lisztből készült korpás kenyér stb. vércukorszint emelő hatása lassúbb
.Glikémiás index a gyakorlatban:
Mivel az élelmiszerek glikémiás indexe átlagolódik, egy magas glikémiás indexű étel egy kisebb glikémiás indexűvel kombinálva egészségesebbé tehető, illetve a glikémiás indexet befolyásoló tényezőket alkalmazva sokat javíthatunk rajtuk. Nézzük mindezt a gyakorlatban:
- Főtt burgonya glikémiás indexű, de ha burgonyapürének készíti el (zsír-vaj, fehérje-tej hozzáadása), akkor a glikémiás index csökken, energiatartalma magasabb lesz!
- Vagy, ha rizst választ köretnek (glikémiás indexűt), az eddig fogyasztott mennyiség felét szedje csak a tányérjára, és válasszon mellé salátát citromos dresszinggel,
- Sűrítés: legjobb lenne a rántás, habarás mellőzése, de vannak ételek, melyek „megkövetelik” ezt. Már tudja, hogy a fehérliszt szénhidráttartalma magas, mennyiségét csökkentenie kell kb. az eddig meg szokott felére. Még jobb megoldás, ha teljes kiőrlésű lisztet használ ezentúl, esetleg fele fehér-fele barnaliszt keveréket. De használhat sárgaborsó lisztet is.
(E: 372kcal; F: 27,2g; ZS: 1,3g; CH: 60,5g)
Ajánlott mennyiségek:
Nem elegendő csak a glikémiás indexszel foglalkozni, fontos, hogy tisztában legyünk az ajánlott mennyiségekkel is.
Rizs:
Fél köretként 30-40g, + glikémiás index zöldségféleség, rakott töltött ételekhez 15g
Liszt:
Egy adag leves berántásához 10g, főzelékhez 15-20 g, előbbi esetben 7 g-mal, az utóbbiban pedig 10-14 g-mal növeljük meg ételünk szénhidrát tartalmát, ami napi engedélyezett 200 g alatti szénhidrát mennyiségnél luxusnak számít. Sárgaborsó liszttel kicsit kevesebb lesz a pluszbevitel. Érdemes megjegyezni, hogy a rántott hús 100g-os mennyisége mintegy 10 g lisztet vesz föl és 20 g prézlit.
Száraztészták:
40-50 g nyers állapotban. Ne feledje a teljes kiőrlésű durumtészta Olaszosan (Al dente) elkészítve a legjobb választás! Kedvelt párosítás a száraz bableves túrós tésztával. Önnek itt kompromisszumot kell kötnie. Ha ragaszkodik, a bableveshez a tésztát húsos feltéttel fogyassza, így szénhidrátot spórolhat meg. Ha inkább a túrós tésztát választaná, készüljön a leves zöldbabból és adjon hozzá húst is. kapható diabetikus száraztészta is 45 g/100 g szénhidrát tartalommal.
Kenyér, péksütemények:
Hozzátartoznak mindennapjainkhoz, egy sűrűbb levest vagy főzeléket el se tudunk képzelni nélkülük. Ha Ön „kenyeres”, talán itt érzi leginkább, hogy valamiről le kell mondania. Fogyasztásukat mindenképpen korlátozni kell, de ezt szinte mindenkinek lehetne ajánlani. Ezen élelmiszercsoport szénhidrát tartalma magas, átlagosan 50 g/100 g. Részesítse előnyben a teljes kiőrlésű lisztből készült fajtákat, kedvezőbb tulajdonságai miatt. Azt sem árt tudnia, hogy, ha az összetevők között maláta is fel van tüntetve, ráadásul a kenyér állaga hasonló a fehéréhez, akkor az a termék csak barna színű. Célszerű megnézni a választott kenyér részecskéit is, mert, ha a teljes kiőrlésű lisztet „agyonfinomítják”, a fehérhez hasonlóan szétőrlik a gabona héját, akkor tápanyagtartalomban jobb ugyan, de a Glikémiás index nőni fog. Ezért javasolnám a magvas készítményeket. Egy 180 g szénhidrát tartalmú étrendnél a reggelire 30 g szénhidrát jut, ezt 60 g kenyérrel ki is pipálhatjuk. Ilyenkor már nem fér bele a bögre tej, vagy joghurt sem. Azt kell majd mérlegelnie, hogy inkább a kenyérből vesz-e el egy keveset (csökkentse 40-50 g-ra) a tejtermékek, idényzöldségek javára, vagy inkább felvágottat, tojást választ hozzá. Törekedjen a változatosságra. A cukorbetegek közt igen népszerű zsemle darabja 30 g szénhidrát, általában fél/egész jut egy étkezésre. A diabetikus termékek között már megtalálható az alacsonyabb szénhidrát tartalmú zsemle (20 g szénhidrát/db), a búzatöretes kenyér 23 g szénhidrát/100 g, a búzakorpás pedig 27 g /100 g. A kifli 25 g/100 g-os. Napjainkban egyre nagyobb a kínálat az ún. „kenyérpótló” termékekből is (Abonett, Hamlett – 5 g szénhidrát/db). Óvatos fogyasztásukat javaslom, mivel a hagyományos kenyerekkel ellentétben máshogy emelik a vércukorszintet. A kétszersültekről meg annyit érdemes megjegyezni, hogy víztartalmuk kicsi, szénhidráttartalmuk nagy.
Hüvelyesek:
Igen értékes tagjai a táplálkozásnak, gazdagok jó minőségű fehérjében, vitaminokban, ásványi sókban, mikroelemekben és élelmi rostokban. Kedvező Glikémiás index, de magas szénhidrát tartalom! Számoljon vele! Lehetőleg ne pürésítse, mert akkor gyorsabban fog felszívódni és hirtelen magas vércukor-emelkedést okoz. Egy adag leves 40, egy adag főzelék 80 g nyersanyagból készül. A leves szokásos mennyiségből készítve is belefér a diétájába (persze ne rántsa agyon, mellőzze a sok tésztabetétet is), de a főzeléket csak 60 g nyers hüvelyesből célszerű készíteni.
Burgonya:
Szénhidrát tartalma 20 g/100 g (ez 2 db tojás nagyságú burgonya). Egy adag krumplileves 100, egy adag főtt burgonya vagy püré 250 g burgonyából készül általában, tehát a levesben 20 g, a köretben 50g szénhidrát lesz a burgonyából. A hagyományos mennyiségből készített leves maradhat, de a köret 150 g-ra lecsökkentve ajánlott, vagy lehet még kevesebb és kiegészítheti egy alacsony Glikémiás indexszel rendelkező, vagy „szénhidrát-mentes” zöldségfélével.
Zöldség- és főzelékfélék:
Étrendjének alappillérei, mert szénhidrát tartalmuk kicsi, de vitaminokban, ásványi sókban, élelmi rostokban (pektin) gazdagok, változatosan elkészíthetők. A kukorica 24, sütőtök 17, zöldborsó 14, fejtett bab 14 g szénhidrátot tartalmaz 100 g-onként. A többi szénhidrát tartalma 10g/100g-nál kisebb. Ebből következik, hogy ételkészítéshez 20-40g nyers, tisztított zöldség- és főzelékféle használható fel. Lehetőleg kevés rántással, roppanósra készítse el és kerülje a pürésített ételeket. Fogyasszon sok nyers zöldségfélét, salátát is!
Gyümölcsök:
A cukorbetegek többsége nem mer gyümölcsöt enni. Ez a félelem fölösleges, mert néhány kivételével nincs sok cukor bennük, és élelmi rostanyagaiknak köszönhetően (pektin) lassú szénhidrátként hatnak a vércukorszintre. Szénhidrát tartalmuk alapján két csoportba oszthatjuk őket: 10 g/100 g-nál nagyobb szénhidrát tartalom: ananász (12), banán (24), sárgadinnye (11), cseresznye (14), kajszibarack (10), kivi (11), körte (12), meggy (11), naspolya (12), szilva (13), szőlő (18), vörös szilva (10), zöld ringló (14). A többiek a másik csoportba, a 10 g/100 g alattiba tartoznak. Általánosságban elmondható, hogy szénhidrát tartalomtól függően naponta 100-400 g közötti adagok fogyaszthatók, akár minden étkezésre elosztva.
Tej, tejtermékek:
A tej cukortartalma mindössze 5 g/100 ml, tehát napi fél liter is csak 25 g szénhidrátot fog jelenteni. Ezt a mennyiséget mindenképpen javaslom, hiszen a tej számos vitamin (A- és D vitamin, B2) és ásványi anyag forrása is (legjelentősebb a kalcium, amiből fél liter tej 600 mg-ot tartalmaz, a napi ajánlott kalcium bevitel 800 mg). A savanyított tejtermékek ugyancsak szerepeljenek étrendjében. Laktóztartalmuk kisebb, tejfehérjéjük mintegy „előemésztett” formában van jelent, így kevésbé terhelik meg az emésztőrendszert. Ásványi anyagok közül a kalcium, magnézium, és a szelén is könnyebben szívódik fel belőlük. Csökkentik a koleszterint. Gyakran tartalmaznak valamilyen ún. probiotikus baktériumot. Az ilyen kultúrával ellátott termékek további előnye még, hogy gátolják a betegségokozó mikrobák elszaporodását, és megfelelő táptalajt biztosítnak a hasznos baktériumok számára. (Immunrendszerünk részét képezi egy természetes baktériumflóra, amely a belekben található. Az egyoldalú- és „civilizációs” táplálkozás, a hosszas antibiotikus kezelések, szteroidok, dohányzás, stressz stb. ezeket a hasznos mikrobákat elpusztítják, így hajlamosabbá válunk a betegségekre.) Probiotikumokat (Lactobacillus acidophilus, Lactobacillus casei, Bifidusbacteriumok) tartalmazó natúr joghurtok: Activia, Danone, Bakony, AB kultúrás MiZo. Legjobb arány a napi 2 dl savanyított tejtermék- és 3 dl tej elfogyasztása. A sajtok szénhidrát tartalma kicsi, átlagosan 2 g/100 g. Túró, író 4 g/100 g.
Húsok, belsőségek:
Szénhidrát tartalmuk elhanyagolható, de a májban átlagosan 3g/100g szénhidrát van (A későbbiekben részletesebben foglalkozunk velük.).
Étrendi ötletek:
10 szénhidrát (általában közti étkezéshez)
- 2 db Abonett (60 kcal)
- 15 dkg alma (45 kcal) (alma fajtájától függ, ez savanyú almára vonatkozik)
- 1/3 zsemle, 3 dkg gépsonka (104 kcal)
- 2 dl kefir (126 kcal)
- 2 db Abonett, 1 db kockasajt (135 kcal)
- 15 dkg alma, 1 db kockasajt (120 kcal)
- 1 vékony szelet diab. ízes tekercs (kb. 75 kcal)
- 10 dkg kivi (52 kcal), de a kivi hirtelen magas vércukor értéket produkál
- 15 dkg grapefruit (54 kcal)
- 10 dkg napraforgómag (590 kcal)
- 6 dkg földimogyoró (400)
- 20 dkg piros ribiszke (66 kcal)
15 g szénhidrát
- 20 dkg alma (60 kcal)
- 4 db korpáskeksz (120 kcal)
- 2 db Hamlett (65 kcal)
- 1/2 db zsemle, 1 dkg margarin, 5 dkg párizsi (250 kcal)
- 20 dkg sárgarépa (80 kcal)
- 3 dl Garden rostos ivólé (45 kcal)
- 2 dl kefir, 1 db Abonett (156 kcal)
20 g szénhidrát
- 4 dkg kenyér, 1 db kockasajt (167 kcal)
- 2 dl tej, 1/3 zsemle (110 kcal)
- 2 dl kefir, 2 db Abonett (186 kcal)
- 20 dkg őszibarack (82 kcal)
- 2 dl tej, 2 db Abonett, 3 dkg gépsonka, 1 dkg margarin (300 kcal)
- 15 dkg körte (78 kcal)
- Tepertős pogácsa 1 db 47 g (204 kcal)
30 g szénhidrát (általában reggeli-esetleg vacsora vagy közti étkezés)
- Tea édesítővel, 1 zsemle, 2 dkg margarin, 5 dkg párizsi, retek (290 kcal)
- 2 dl tej, 4 dkg kenyér, 1 dkg margarin, 3 dkg gépsonka, 5 dkg paprika (260 kcal)
- 2 dl kefir, 5 db korpáskeksz (276 kcal)
- Tea édesítővel, 6 dkg kenyér, 3 dkg zalai, 5 dkg paradicsom (220 kcal)
- 3 dkg natúr müzli, 2 dl kefir (226 kcal)
- 3 dl kakaó édesítővel, 2 db Abonett, 3 dkg diab. jam (290 kcal)
- 2 dl tej, 1 db virsli, 1 adag franciasaláta 15 dkg, 1 db Abonett (549 kcal)
Vacsorához
- natúrszelet, tökfőzelék (528 kcal)
- grillcsirke (fél comb), 15 dkg petrezselymes burgonya, kovászos uborka (280 kcal)
- vagdalt, lucskos vagy szacharin paradicsomos káposzta (500 kcal)
- párolt marha szelet, zöldbabfőzelék (540 kcal)
- vagdalt, parajfőzelék (540 kcal)
- grillcsirke (fél comb), 20 dkg párolt mexikói köret (380 kcal)
- 10 dkg natúr halszelet, 25 dkg morzsás karfiollal (310 kcal)
- 10 dkg főtt csirkemell, 30 dkg párolt sárgarépa, 10 dkg alma (305 kcal)
40 g szénhidrát
- 2 dl 1,5%-os tej, 1 zsömle, 5 dkg párizsi, retek (340 kcal)
- 3 dl 1,5%-os tej, 1 kifli, 5 dkg körözött, 10 dkg zöldpaprika (345 kcal)
- tea sacharin, 8 dkg kenyér, 2 dkg margarin, 3 dkg gépsonka (380 kcal)
- 2 dl Garden őszilé, 6 dkg kenyér, 5 dkg köményes sajt (270 kcal)
- tea szacharin, 2 db tojásból rántotta, 8 dkg kenyér (390 kcal)
- 1 pár virsli, mustár, 8 dkg kenyér, tea Bach. (484 kcal)
- 2 dl kefir, 8 dkg túró, 6 dkg rozskenyér (406 kcal)
- 3 dkg müzli, 2 dl Garden körtelé, 10 dkg reszelt alma (160 kcal)
- 7 dkg natúrszelet, kelkáposzta-főzelék (490 kcal)
- 15 dkg grillcsirke, 5 dkg rizs párolva, csemege uborka (420 kcal)
- gulyásleves 15 dkg burgonyával, csipetkével (420 kcal)
- Stefánia vagdalt, parajfőzelék (630 kcal)
- rakott kelkáposzta (440 kcal)
- csirkepaprikás (fél comb), 5 dkg tészta, kovászos uborka (600 kcal)
- 7 dkg csemege sertéskaraj, 20 dkg petrezselymes burgonya, paprikasaláta (380 kcal)
- főtt marhahús, szacharin paradicsommártás, 15 dkg burgonya (370 kcal)
- 10 dkg roston sült heck, burgonyapüré (20 dkg burgonya) (370 kcal)
- 10 dkg főtt csirkemell, 25 dkg majoránnás párolt borsó (382 kcal)
- 7 dkg csemege karaj, 10 dkg kukorica, 10 dkg zöldborsó párolva (400 kcal)
- 7 dkg főtt csirkemell, 15 dkg főtt burgonya, 10-10 dkg uborka, zöldpaprika, paradicsom borecettel (264 kcal)
- 2 dl paradicsomlé csabai, 7 dkg natúrszelet, 20 dkg morzsás bab (370 kcal)
- csontleves zöldségbetéttel, 20 dkg főtt brokkoli 5 dkg reszelt soványsajttal, 15 dkg héjában sült burgonya (360 kcal)
- erőleves üresen, 10 dkg párolt pulyka, 20 dkg párolt gomba, 4 dkg párolt rizs (410 kcal)
50 g szénhidrát
- 3 dl Garden light ivólé, 20 dkg grillcsirke, 15 dkg franciasaláta (boltiban cukor van!), 2 Abonett (484 kcal)
- csontleves zöldségbetéttel, natúrszelet, 20 dkg zöldborsó, 15 dkg karfiol (454 kcal)
- rizsleves, 7 dkg csemege sertés, tökfőzelék (780 kcal)
- gombaleves, 7 dkg sertéssült, vegyes zöldségköret-mexikói (740 kcal)
- szacharin vadas marhasült 7 dkg, 5 dkg tészta (475 kcal)
- sertés raguleves, diab. túrófelfújt (664 kcal)
- bakonyi sertés szelet, 5 dkg párolt rizs (586 kcal)
- rizsleves, párizsi sertés, sajtos kelbimbó (770 kcal)
- zöldborsóleves, grillcsirke (1/2 comb), majonézes almás zellersaláta (817 kcal)
- natúrszelet, zöldborsófőzelék (690 kcal)
- zöldbabpörkölt, 20 dkg főtt burgonya (335 kcal)
- daragaluska leves, grillcsirke, majonézes céklasaláta, 10 dkg burgonya (830 kcal)
- csontleves, tojás omlett, parajfőzelék (720 kcal)
- köményleves zsemlekockával, főtt csirke, kefires zöldségsaláta (550 kcal)
- rántott hús, csőben sült karfiol (580 kcal)
- diab. meggyleves, sertéssült, lengyeles karfiol (580 kcal)
- karfiolleves, vagdalt, lengyeles zöldbab (732 kcal)
60 g szénhidrát
- tavaszi jérceleves (Knorr), zöldséges sertéssült, 5 dkg tészta (668 kcal)
- csontleves, grillcsirke, 5 dkg rizs párolva, csemege uborka (502 kcal)
- rizsleves, sertéssült, zöldborsófőzelék (760 kcal)
- köményleves zsemlekockával, rakott kelkáposzta (735 kcal)
- csontleves, óvári sertéssült, 5 dkg rizs párolva (674 kcal)
- szacharin paradicsomleves, natúrszelet, kelfőzelék (730 kcal)
- zöldségleves, sertéssült, burgonyafőzelék (700 kcal)
- húsleves, főtt marhahús, szacharin paradicsommártás, 20 dkg burgonya (580 kcal)
- májgaluskaleves, debreceni sertéssült, párolt káposzta, 15 dkg burgonya (720 kcal)
- csontleves, borsos tokány, 5 dkg tarhonya, kovászos uborka (690 kcal)
- rántott hal, franciasaláta 15 dkg, kifli (780 kcal)
- hagymás rostélyos 25 dkg burgonyával, káposztasaláta (760 kcal)
- burgonyaleves, vagdalt, kefires saláta (750 kcal)
- grillcsirke, rizi-bizi, paradicsomsaláta (580 kcal)
Kalóriaszegény cukorbeteg mintaétlap 180 g szénhidráttal
1. nap
Reggeli: 3 dl tejeskávé mesterséges édesítővel, 2 dkg light margarin, 5 dkg barna kenyér, zöldpaprika
Tízórai: 15 dkg alma
Ebéd: zöldséges burgonyaleves (10 dkg burgonyából), 6 dkg roston sült sertéskaraj, 15 dkg főtt zöldborsó, 15 dkg főtt sárgarépa
Uzsonna: 20 dkg narancs
Vacsora: tea édesítővel, 3 dkg párizsi, 10 dkg barna kenyér
2. nap
Reggeli: tea édesítővel, 1 db medvesajt, 8 dkg barna kenyér, 1 db paradicsom
Tízórai: 3 db Abonett, ásványvíz
Ebéd: lezsírozott húsleves 1 dkg tésztával, 7 dkg főtt sertés, szacharin paradicsommártás, 20 dkg főtt burgonya
Uzsonna: 20 dkg alma
Vacsora: 6 dkg roston sült marhahús, tökfőzelék kefirrel habarva, 4 dkg kenyér
3. nap
Reggeli: tea édesítővel, 6 dkg körözött, 8 dkg rozskenyér, 1 db zöldpaprika
Tízórai: 3 dkg korpás keksz, light üdítő
Ebéd: köményleves zsemlekockával, 6 dkg teflonban sült sertés, 20 dkg morzsás zöldbab, 20 dkg alma
Vacsora: tea ízesítővel, 3 dkg gépsonka, 10 dkg rozskenyér
4. nap
Reggeli: 2 dl kefir, 1 db zsemle
Tízórai: 25 dkg alma
Ebéd: csontleves 1 dkg tésztával, rizses hús 6 dkg húsból, 5 dkg rizsbók kovászos uborka
Uzsonna: 4 db Abonett, light üdítő
Vacsora: 1 db főtt virsli, mustár, 8 dkg barna kenyér, tea édesítővel
5. nap
Reggeli: tejeskávé édesítővel, 2 dkg light margarin, 2 dkg diab. jam, 4 dkg kenyér
Tízórai: 3 dl paradicsom ivólé, 2 db korpás keksz
Ebéd: reszelt tésztaleves, 6 dkg marhasült, kelfőzelék 10 dkg burgonyával, 10 dkg körte
Uzsonna: 20 dkg alma, 2 db Hamlet
Vacsora: 1/2 db grillcsirkecomb, bolgársaláta, 5 dkg barna kenyér
6. nap
Reggeli: tea édesítővel, 3 dkg pulykasonka, 8 dkg barna kenyér, 1 db paradicsom
Tízórai: 15 dkg körte
Ebéd: magyaros rizsleves, 6 dkg fóliában sült sertés, 25 dkg majoránnás párolt bors
Uzsonna: 2 dl paradicsom ivólé, 2 db Abonett
Vacsora: 2 dl joghurt, 7 dkg barna kenyér
7. nap
Reggeli: 3 dl kakaó édesítővel, 2 dkg light margarin, 4 dkg rozskenyér
Tízórai: 25 dkg alma
Ebéd: zöldségleves, 7 dkg csemege sertéskaraj, 20 dkg főtt burgonya, 15 dkg párolt káposzta édesítővel
Uzsonna: 4 dkg korpás keksz, ásványvíz
Vacsora: tea édesítővel, 3 dkg sonkaszalámi, 10 dkg rozskenyér, zöldpaprika
Felhasznált irodalom
- Dr. Gaál Zsolt, Kicsák Mariann, Sági Katalin: Mit egyen a cukorbeteg
- Gyurcsáné Kondrát Ilona: Van-e az Ön családjában cukorbeteg?
- Helga Vollmer: Cukorbeteg a gyermekem
- Rigó János: Dietetika
- Dr. Fövényi József, Papp Rita: Cukorbetegség és diéta
- Dr. Zajkás Gábor, Gaálné Póda Bernadette: Diétáskönyv
- Étrend 1999/1. Rodek Eszter: „Táplálkozásunk és a rák”
- Étrend 2000/2. Varga Zsuzsa: „Cukrot helyettesítő anyagaink”
- Étrend 2000/3. Székely Katalin, Dr. Fövényi József: „Az 1. típusú diabetes mellitus étrendi kezelése”
- Étrend 2004/1. Dr. Bende Ilona: „Dolce vita, avagy korunk járványa: a diabetes mellitus”
- Étrend 2004/1. Székely Katalin, Dr. Fövényi József: „A 2-es típusú cukorbetegség diétás kezelése”